Az egészséges lakókörnyezet kialakítása mindenki számára alapvetően fontos. De melyek azok a lépések, amikkel valóban megteremthetjük? Mire kell figyelni a megvalósítás során? Hogyan kapcsolódik egymáshoz az egészségünk és a környezettudatosságunk? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat alábbi cikkünkben.

Legyen az otthonunk szakszerűen szigetelve!

A jól szigetelt otthon több szempontból is segít abban, hogy egészségesek maradjunk, jól érezzük magunkat a házban, ahol élünk. Talán a legfontosabb, hogy egy jól kivitelezett szigeteléssel jelentősen csökkentjük a hőhidak kialakulásának lehetőségét. A hőhíd akkor alakul ki, ha a külső hideg hatására kellőképpen lehűl a fal belső felülete is. Rossz szigetelésnél vagy hiányos szigetelésnél ezek a hőhidak komoly problémákat okoznak, hiszen a belső terekben keletkezett pára (ami jellemzően a mosásból, teregetésből, főzésből, mosogatásból, takarításból kerül otthonunk levegőjébe) hajlamos a hidegebb felületen kicsapódni, aminek következtében nedvesedni, vizesedni kezd a felület és megágyaz a penésznek. A penészedés pedig egy sor egészségügyi problémát okozhat, jellemzően felső légúti megbetegedéseket, allergiát. Ezt a problémát orvosolja a szakszerű szigetelés, amit a homlokzat esetében dryvittal (hungarocellnek vagy epsnek is szokták nevezni), kőzetgyapottal érdemes megoldani. A tetőteret és tetőtér beépítés hiányában a födémet is mindenképp érdemes szigetelni, nem csak a hőhidak elkerülése miatt, hanem azért is, mert a tetőtér tud a legjobban felmelegedni nyáron, hideg időben pedig gyorsabban hűl ki egy rosszul szigetelt tetőtér.

Persze a szigetelés mellett fontos az is, hogy rendszeresen szellőztessük a lakótereket, mivel a fent leírt párának valamilyen módon el kell távoznia az épület belső tereiből. (A hőhidak kialakulásának lehetőségét pedig nem tudjuk minden esetben tökéletesen megszüntetni, ezért elengedhetetlen a rendszeres és szakszerű szellőztetés. Általában három féle módon szellőztetnek az emberek:

• van, aki résnyire nyitja az ablakot szinte egész napra, ez talán a legrosszabb megoldás, hiszen a pára csak részben távozik, a levegő nem tud “kicserélődni”, viszont a fűtés vagy a hűtés hiába megy az épületben, nem fog tudni kellő hatékonyságra szert tenni,
• a következő megoldás, hogy egy ablakot nyitunk ki hosszabb időre, ez már jobb, mint a résre nyitott verzió, de még mindig nem a leghatékonyabb,
• a szakszerű szellőztetés nem atomfizika, csupán a kereszthuzatra kell hagyatkoznunk. Vagyis amikor szellőztetünk, tárjuk ki teljesen az ablakokat (ajtót), ha kell, a belső ajtókat is, hogy kereszthuzat alakulhasson ki, 4-6 perc alatt kicserélődik a belső levegő, eltűnik a pára.

A penészedés elkerülése érdekében még érdemes egy tanácsot szem előtt tartanunk: ne helyezzünk nagy méretű bútorokat azokra a belső falakra, amelyek találkoznak a külső homlokzattal.

Legyenek megfelelő nyílászáróink!

Persze a szigetelés és a szellőztetés csak abban az esetben működik jól, ha megfelelő nyílászáróink vannak. 25 évente érdemes lecserélni az ajtókat, ablakokat, hogy hőszigetelési szempontból tökéletes legyen az épület. A nyílászárók esetében nem kell feltétlenül ragaszkodnunk a fa nyílászárókhoz (bár esztétikailag valóban azok a legszebbek), a modern műanyag ablakok, ajtók tartósabbak a fa nyílászáróknál, jobban szigetelnek és nem kell rendszeresen mázolni. A tömítést és a vasalatokat persze időről-időre minden nyílászárónál érdemes megvizsgálni, javítani, mert azzal elodázhatjuk a cserét (amennyiben nem sérült az üvegszerkezet vagy korhadt az ablakkeret).

Korszerűsítsük a fűtéstechnikát!

A fűtéstechnika korszerűsítésével (összhangban a szigeteléssel és a nyílászárók cseréjével) is komoly lépést teszünk az egészséges lakókörnyezet felé. Az elavult módszerek (pl. konvektor, elöregedett gázkazán) elképesztő mennyiségű káros anyagot juttat a levegőbe, vagyis közvetlen környezetünkbe. Ez főleg akkor jelent problémát, ha nincs szigetelés és folyamatosan fűteni kell ahhoz, hogy értelmezhető hőmérséklet alakuljon ki a házban.

A fűtéstechnika korszerűsítésével komfortosabb lesz az otthonunk, kevesebb pénzt kell költenünk fűtőanyagra és jóval kevesebb káros anyagot juttatunk közvetlenül a háztartásunkból a környezetbe.

Az sem mindegy, hogy milyen energiaforrásból vesszük az energiát. Az egészséges otthon ismérve tehát, hogy óvjuk az épületben lakók és a környékbeliek egészségét egyaránt. Nem mindegy, hogy mekkora egy családi ház vagy lakás károsanyag-kibocsátása, mennyi energiát pazarolunk el azzal, hogy az “utcát fűtjük”. De hogyan tudjuk úgy megépíteni az otthonunkat, hogy energiatudatosan működjön? A házak, lakások (akár utólagos) szigetelése, a korszerű nyílászárók vagy a megújuló energiaforrásból (napenergia, hőszivattyú, biomassza, esetleg vízenergia, szélenergia) származó elektromos áram, melegvíz és fűtési technológia mind fontos összetevői egy energiatudatos, huszonegyedik századi otthonnak.

Komposztáljunk, használjuk tudatosan az ivóvizet, esővizet, szürkevizet

Elképesztő mennyiségű hulladék keletkezik egy háztartásban, viszont a jó hír, hogy ennek jelentős részét mi magunk újrahasznosíthatjuk. Ez pedig a szerves anyagok komposztálása. A komposztálás egy ősi módszer, de a jelenkor emberének is érdemes élnie vele, ha saját kertünk van, akkor kihasználhatod a komposztálás további előnyeit: egy jól karbantartott komposzttal javíthatjuk a talaj minőségét, és kiváló tápanyagot biztosíthatunk növényeinknek. Ha nincs saját kertünk, akkor is komposztálhatunk, a kis komposztálóból lecsapolható folyadékot egyszerűen felhígítjuk vízzel, és máris tápanyagban gazdag öntözővízzel locsolhatjuk szobanövényeinket.

A modern megoldások mellett érdemes néhány energiatakarékossági tippért visszanyúlni nagyanyáink, dédapáink módszereihez. Ha kertünk van, ne a csapvízzel locsoljunk, hanem kútvízzel, esővízzel. Az esővíz gyűjtéséhez csak néhány víztárolót kell beszereznünk. A klímaváltozás miatt szélsőséges a csapadék eloszlása. A száraz heteket, hónapokat nehezen kiszámítható módon váltják a bőséges esők, záporok, zivatarok. A hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékot nincs módja a kiszikkadt vagy leviakolorozott, leaszfaltozott talajnak felszívnia, ezért a korábbi csapadékviszonyokra kialakított vízelvezető rendszerek túlterhelődnek, telítődnek a víztározók, a víz kimossa, rongálja a talajt, az épített terepeket. Ez ellen az egyik leghatékonyabb védekezés, ha a tetőről lefolyó esővizet összegyűjtjük és a szárazabb időszakban elöntözzük. De nem csak az esővizet hasznosíthatjuk, hanem a háztartásban keletkező szürkevizet is. A szürkevíz az a víz, amit már egyszer használtunk (pl. kézmosásra, fürdésre), nem lehet meginni vagy főzni vele, de mivel nem tartalmaz ürüléket (utóbbit fekete víznek nevezik), nem számít szennyvíznek sem. A használt vizet vagy szürkevizet sok területen lehet hasznosítani. Az elnevezés nem a színére utal, hanem a víz minőségét jelöli. A szürkevizet lehet használni takarításhoz, vécéöblítéshez, megfelelő szűrés után pedig akár öntözéshez is. Nem mindegy azonban, hogy melyik szürkevízről van szó. A mosakodás, kézmosás után keletkező szürkevizet akár szűrés nélkül is lehet használni például dísznövények öntözésére. Azonban a mosogatás során a zsírok, egyéb szennyeződések miatt már komolyabban meg kell szűrni a vizet, mielőtt megöntöznénk vele a növényeinket.

Amennyiben ezeket a szempontokat figyelembe vesszük az otthonunk kialakítása vagy felújítása során, akkor nemcsak energiatakarékos, környezetbarát, de kifejezetten komfortos lakóhelyet tudunk magunknak és családunknak biztosítani.

Van még egy nagyon is lényeges szempont, mégpedig az anyagi vonatkozás. Ha olyan otthonban élünk, ahol egészségesek a körülmények, kisebb eséllyel fogunk megbetegedni, ezért kevesebbet kell költenünk egészségügyi szolgáltatásokra. Emellett minden forint, amit az épület energetikai korszerűsítésére költünk, többszörösen megtérül. Kevesebb pénzt fogunk költeni a rezsire, és többet fog érni az ingatlanunk!

Kép forrása: Unsplash